Brian Helgeland 2001-es vicces és szórakoztató kosztümös kalandfilmje nem teljesen fikció. A III. Edward (1327-1377) brit uralkodó korában játszódó történetben ugyanis valós történelmi figurák is felbukkannak, mint például Geoffrey Chaucer (Paul Bettany), az első angol nyelven (és nem latinul vagy franciául) alkotó angol költő, aki 1343 és 1400 között élt. Ám ugyanakkor a Lovagregény (A Knight's Tale) vegyíti a modern kor jellemzőit a történelmivel, például a ruhák, a beszédstílus, a táncok és szinte minden más terén. Erre példa már rögtön a film kezdete, amikor a Queen egüttes híres We Will Rock You című 1977-es slágerére szurkol a középkori tömeg egy lovagi torna kezdetén. Furcsa, de mégis élvezetes, mert valahogy a dal tényleg passzol a jelenethez. Ebben pedig a fegyverek, ruhák, középkor páncélok és maga a harc is megfelel a történeti hűségnek. Ugyanakkor XX vagy XXI. századi dolgok továbbra is elő-elő jönnek a fimben. 

A kép forrása: thatmomentin.com

Ezért összességében nézve nem történelemhű a Lovagregény, ami miatt csak kosztümös és nem történelmi kalandfilm. Viszont a sztori annyira vicces, és a karakterek annyira szórakoztatóak, hogy ezt megbocsátjuk, mert cserébe kapunk egy tényleg humoros, látványos és szórakoztató történetet. A főszerepben Heath Ledger egy közembert, pontosabban lovag-segédet vagy apródot alakít, aki egy nap lovagnak adja ki magát, hogy kis csapatával elhunyt ura helyébe lépve jövedelemre tegyen szert egy lovagi tornán. Mivel a dolog bejön, innentől kezdve ebből élnek: városról városra járva, lovagi tornáról lovagi tornára jelentkezve nevezik be Williamet (Heath Ledger) újabb viadalokra, hogy begyűjtsék mindenhol a jutalmakat. Williamnak ugyanis egyértelműen van érzéke a lovagi harchoz. A fogásokat, szabályokat fegyvernökként már régen elleste urától a sok év alatt, fiatalos ereje pedig növeli esélyeit. 

A kép forrása: whatever.scalzi.com

William nagyon jól vív, és ügyesen harcol minden versenyszámban, még a tornák főszámának tekintett lovas lándzsa (vagy dárda) küzdelemben is, amikor a felek lovaikon egymás felé vágtatva próbálják meg eltalálni vagy a nyeregből kilökni ellenfelüket. Közben Williamék a legkevésbé sem törődnek azzal a szabállyal, hogy ezeken a versenyeken csak nemesek indulhatnak. A csapat tagjai: Roland (Mark Addy) Wat (Alan Tudyk) és Geoffrey (Paul Bettany), aki gondoskodik a meghamisított nemeslevélről. Ő a herold, az a személy, aki a tornákon bemutatja ura nemesi címerét és igazolja előkelő leszármazását. Ez persze William esetében hamisítvány, a tornákon a sir Ulrich von Lichtenstein nevet használja. Geoffrey ügyes hamisító, az általa előállított nemes-levéllel minden lovagi tornán indulni tudnak. (Az ő karaktere felel meg a bevezetőben említett Geoffrey Chaucer költőnek.) A problémák ott kezdődnek, amikor William egy nap az egyik lovagi tornán beleszeret Lady Jocelynbe (Shannyn Sossamon), az előkelő és nagyon csinos nemes hölgybe.

A szépséges Lady Jocelynt alakító Shannyn Sossamon (jobbra). Forrás: youtube.com

A nő korábbi udvarlója, Adhemar gróf (Rufus Sewell) ugyanis bosszút esküszik és azt, hogy kideríti, ki is valójában William. Egyrészt csal a versenyeken és kihegyezett lándzsával rohamoz, másrészt le is leplezi Williamat, a világ elé tárva valódi származását. Ezen a ponton azonban társai összefognak és egy emberként veszik védelmükbe. Látva kitartásukat William mellett, a brit trónörökös, Colville (James Puferoy) megkegyelmez a tehetséges bár alacsony származású önjelölt lovagnak. 

Kapunk humort, vicces párbeszédeket és jeleneteket, izgalmas párviadalokat, középkori látvány-világot és egy romantikus szerelmi történetet. Mi kell még egy jó kosztümös kalandfilmhez? A Lovagregény már több mint 20 éve tartozik a kedvenceim közé. Elfogult vagyok tehát, ezért adok rá 5 csillagot. Mindenkinek ajánlom, de leginkább azok fogják igazán élvezni, akik nem történelmi filmre vágynak, csak egyszerűen jó szórakozásra.

Egy nyitott ember számára mindig érdekes, ha egy olyan rejtélyes világba pillanthat be, melyről hétköznapi életében szinte semmit sem tudhat. Ez a bizonyos világ Francis Lawrence 2018-as thrillerében a hírszerzők, főleg az orosz kémek világa, mégpedig napjainkban. A Vörös veréb az orosz kémszervezetbe kalauzol ugyanis el bennünket, ahol speciális csoportot képeznek azok a nők, akiket az ellenséges országok kulcsembereinek elcsábítására, majd likvidálására képeznek ki. Ők a verebek. Nem tudni, valójában is létezik-e Moszkvában ilyen osztály (én egyébként nem hiszem) de mindenképp érdekes eljátszani ezzel a gondolattal.

A kép forrása: thecinemaholic.com

A történet központi karaktere a csinos Dominyika Jegorova (Jennifer Lawrence) ebbe a szervezetbe kerül. Különleges a helyzete, egyrészt mert nagybátyja, Ványa Jegorov (Matthias Schoenaerts) az orosz hírszerzés egyik fejese, másrészt pedig, mert nem önként vállalja a kiképzést, hanem azért, hogy ezzel megmentse családját (leginkább édesanyját) az éhezéstől és az utcára kerüléstől. Dominyika ugyanis egy sérülése miatt már nem tudja támogatni őket, hiszen már nem balettozhat. Bekerül tehát a kémprogramba, és különleges képzést kap csábításból, gyilkolásból. Itt azért kapunk "meredek" jeleneteket, meztekenkedést, kissé ízléstelen helyzeteket.

A film második szakaszában Dominyikát már bevetésekre küldik, például Budapestre, ahol megismeri Nathaniel Nash (Joel Edgerton) amerikai ügynököt, akihez idővel gyengéd szálak kötik. Egy idő után Dominyika rájön arra, csak úgy szabadulhat az orosz kémvilágból, ha átáll az amerikaiakhoz Nathaniel segítségével, és úgy biztosítja jövőjét, hogy alkut köt a CIA-vel. Az alku szerint az amerikaiak kimenekítik nyugatra családostól, ő pedig tálcán adja nekik cserébe nagybátyja fejét. Az alku azért is merül fel Dominyika fejében, mert nagybátyja egy bevetésen cserben hagyja, és engedi brutális megkínzását. Bosszút akar hát állni mindezekért. Az ügyben meglepő szerepet tölt be az orosz titkosszolgálat másik magas beosztású vezetője, Korchnoi tábornok (Jeremy Irons), akihez a film egyik nagy meglepetése is kapcsolódik.

Joel Edgerton és Jennifer Lawrence. A kép forrása: leonardmaltin.com

A Vörös veréb egyszerre krimi, akció és kém-thriller, mégpedig remek rendezéssel (Francis Lawrence direktori munkáját dicsérve). Nagyon sok a színvonalas akció és Jennifer Lawrence kiemelkedő alakítása is egyértelmű. Jeremy Irons bár csak rövid játékidőt kap, mégis emlékezeteset nyújt az orosz háttérember és kém vezető karakterében. Jók a budapesti jelenetek is, melyeket magyarként szívesen néz az ember. A film zárása egy végső csattanó.

Egészében véve a Vörös veréb kitűnő szórakozás, mert akadnak benne rejtélyek, fordulatok, véres akciójelenetek (mondjuk, nem túl sok), meglepetések és érdekes karakterek, nagyszerű alakításokkal, egy hétköznapi ember számára titokzatos, különleges világban a hírszerzők, kémek furcsa közegében. 

A kép forrásaí: empireonline.com

Ami a Vörös veréb az értékelését illeti: a mafabnál alkalmazott és mellesleg a híres filmkritikus Roger Ebert által is alkalmazott csillagokkal történő jelzéssel a Vörös veréb megérdemli a 4 csillagot. Elsősorban azok fogják élvezni, akik szeretik a kém-történeteket, fordulatokat és jól viselik a meztelenkedős néha véres jeleneteket is. 

Augusztus 15-én jön az Alien Romulus, mégpedig Fede Alvarez rendezésében és a csinos (bár mélynövésű) Cailee Spaeny (Priscilla) főszereplésével. Az Alien-rajongók számára fontos dátum lesz ez, hiszen egy nagy multú, összesen 8 filmből álló franchise kap új fejezetet. Megint izgulhatunk az Alienek (Xenomorfok) támadásai alatt, rettegve az arctámadóktól és a savas vérrel rendelkező, kilökődő belső álkapoccsal támadó fekete, szem nélküli és furcsa fejű rémségektől. A Romulus előtt érdemes picit rápillantanunk a franchise múltjára és az eddig elkészült részekre is. 

A kép forrása: www.diftphase.com

Az Alien világot igazából négy embernek köszönhetjük: egyikük Alan Dean Foster (sci-fi író), aki 1979-ben vetette először papírra a Nyolcadik utas a halál sztoriját. (Volt szerencsém olvasni regényét és mondhatom: egy nagyon jól megírt, izgalmas sztori könyvként is.) Az Alien-világ második és harmadik atyja egy forgatókönyv-író páros: Dan O'Bannon és Ronald Shusett, akik Foster anyagából megalkották a Nyolcadik utas scriptjét, mégpedig remek érzékkel. Végül a negyedik kulcsember az Alienek látvány-tervezője: Hans Rudolf Giger svájci képzőművész, aki megtervezte hogyan nézzenek ki a Xenomorfok. Munkájáért egyébként 1980-ben Oscart is kapott látványtervezés kategóriában. A felsorolt kulcs-emberek tették le az alapokat, melyre aztán később különböző rendezők alkották meg a folytatásokat. Először Ridley Scott (Nyolcadik utas a halál), majd James Cameron (A bolygó neve halál), utána David Fincher (Alien 3), majd Jean-Pierre Jeunet (Alien 4), később a versus-részek direktorai: Paul W.S. Anderson és Colin Strause, végül pedig a legújabb epizódoknál újra Ridley Scott (Proemtheus, Covenant).

A kép forrása: cgtrader.com

Az Alien-world lényege: egy olyan életforma bemutatása, mely sajátos életciklusok szerint szaporodik, folyamatosan gyilkol és szinte teljesen elpusztíthatatlan. Vérük savas, mely szétmarja még az acélt is, erejük hatalmas és szájukból egy hihetetlen erővel kilökődő belső állkapoccsal lékelik meg áldozataik koponyáját. A katona-alienek védik a királynőjüket, mely hatalmas méretű és tojásokat tud rakni. A lények harcmodora egyedi: a küzdelemben bevetik hosszú és szúrásra-vágásra alkalmas farkulat is. Magasságuk különböző (többnyire 2 és 3 méter közötti) és furcsa, hosszú, banánforma fejük van, szemek nélkül.

Az Alienek összesen négy életciklusban fordulnak elő: az első a tojás-forma, a második az arc-támadó (pete-rakó) kéz-forma, a harmadik a kifejlett Alien-harcos forma (katonák), a negyedik pedig a királynő-életforma mely tojásrakásra képes. Ezzel ér körbe a ciklusuk. A legelső részben (Nyolcadik utas a halál) saját bolygójukról egy akkor még kihalt planétára az LV-426-ra kerülnek, ahol megölik egy idegen faj űrhajójának utasait. Ebben a részben ezekkel az óriásokkal nem foglalkozik túl sokat a script inkább csak eszközei a fejleményeknek, hiszen a bolygón landoló űrhajósok (Nostromo legénysége) erről az idegen űrhajóról hurcolják fel saját űreszközükre az Alieneket. A hetedik űrhajósba kerül egy lény, mely aztán az illetőből kitörve lesz a Nostromo nyolcadik utasa (innen a film címe is). A Nostromo egyik tisztje azonban: Ellen Ripley hadnagy (Sigourney Weaver) felveszi a harcot az idegennel és a világűrbe löki. 

A második Alien filmben, mely 1986-ban jelent meg A bolygó neve: Halál címmel, az előző összecsapásból megmenekült Ripley hadnagy egy kommandósokból álló csapattal tér vissza az LV-426-ra, ahol azóta telepesek élnek. Mivel egy nap megszakad velük a kapcsolat, katonákat küldenek oda, hogy megnézzék mi történt. A katonákat azonban lemészárolják az Alienek és megint csak Ripley éli túl az egészet (egy kislánnyal és egy kommendóssal). A harmadik epizódban a túlélők egy börtönbolygóra sodródnak, de mint közben kiderül a kommandós (Hicks tizedes) és a kislány is (Newt) útközben ismeretlen okból meghalnak. A börtön-bolygón elítélt rabok veszik fel a harcot Ripley-vel összefogva egy Aliennel. Sajnos közben kiderül: Ripley is megfertőződött és benne is kifejlődőben van egy királynő. A film végén így feláldozza magát, hogy a lény vele együtt pusztuljon el. Az 1997-es negyedik epizód egy űrállomáson játszódik, ahol a hadsereg Alieneket tart fogva, hogy kísérletezzen rajtuk. Mivel a főhős már nem lehet ugyanaz az Ellen Ripley, aki az első három részben szerepelt, így ezúttal egy klónozott Ripleyt kapunk. A sztori kicsit összetettebb, mert kiderül: létezik egy ember-alien hibrid is, mely fel is bukkan a 4. részben. A versus fejezetekben (kettő ilyen is készült 2004-ben és 2007-ben) az Alienek Predátorokkal harcolnak, így ezeknél keveredik és egyesül két nagy filmes franchise. Végül itt vannak még a legújabb részek Ridley Scott rendezésében: a 2012-es Prometheus és a 2017-es Covenant. Ezekben már nem szerepel Sigourney Weaver, így új hősöket kapunk: Noomi Rapace és Katherine Waterston szereplésével. Az új a fejezetekben valamiféle eredet-sztorikat láthatunk arról, hogy miként is jöttek létre az Alienek és kicsodák azok a rejtélyes, hatalmas méretű emberszerű lények, akikkel a franchise legelső részében is találkozunk (igaz, ott csak halottakként szerepelnek). Nos, jelenleg itt tartunk, miközben várjuk a kilencedik részt, a Romulust.

Részlet a Romulusból. Forrás: www.forbes.com

Ami a felsororlt részek rangsorolását illeti, nálam a következő sorrend adódik minőség, színvonal, látvány és rendezés alapján: 

1. A bolygó neve halál (Aliens)
2. Nyolcadik utas a halál (Alien)
3. A végső megoldás a halál (Alien 3)
4. Prometheus 
5. Alien 4
6. Covenant
7. Halál a ragadozó ellen 1.
8. Halál a ragadozó ellen 2.

A klasszikus, eredeti részek kapják a legjobb értékeléseket egyébként az IMDb oldalán is (A nyolcadik utas és a Bolygó neve Halál), mégpedig 8 feletti számokkal, és a leggyengébbek ott is a versus részek melyek valóban kissé alacsonyabb színonalúak.

Idén nyárom kíváncsian várhatjuk a kilencedik Alien filmet, mégpedig augusztus 15-én (hamarosan), melyet megint egy új rendező készített (aki nem szerepel a franchise eddigi részeiben direktorként): Fede Alvarez. Reméljük a jobb részek közé sorolódik majd és izgalmas illetve látványos lesz. 

A Deadpool franchise mindig is a Marvel-világ "hülyegyereke" volt, afféle mostoha-unokaöccs egy idétlen de jópofa bohóc-rokon, aki mindenkit felvidít. Mindig szerettem ezt az infantilizált világot, mert Ryan Reynold tolmácsolásában vicces és eredeti karakterisztikát mutatott, melyen jólesett teli-szájjal röhögni, miközben remek akciókat, fekete humort és poénokat élvezhettünk. Ez volt a legelső Deadpool rész 2016-ban Tim Miller rendezésében. Morena Baccarin elvarázsolt szépségével, T. J. Miller a poénjaival, Ryan Reynolds pedig egész lényével. Üdítő kikapcsolódást jelentett. Aztán két évvel később jött a Deadpool 2, új rendezővel: David Leitch direktori közreműködésével. A sztori picit gagyibb lett de a látvány jobb és pluszban megkaptuk Kábel szerepében Josh Brolint, aki halálos párost alkotott Deadpolllal. Végül következett az idei év, amikor elkészült megint csak új rendezővel a harmadik Deadpool mozi, Shawn Levy direktorságával a Deadpool & Rozsomák, melyben Hugh Jackman a legfőbb szereplőtárs. Nos, a minőség sajnos megint esett valamicskét. 

A kép forrása: abcnews.go.com

A Deadpool & Rozsomák nem nevezhető a Marvel élvonalának és sajnos a két másik Deadpool mozit sem közelíti meg. A sztori ezúttal még sokkal gagyibb, a rendezés borzasztóan gyenge és valahogy a poénok is halványak. Hugh Jackman egy morózus öregúrnak tűnik Rozsomák szerepében, Deadpool pedig egy visszamaradott kissé degenerált figura, akin már nem lehet teli-szájjal röhögni csak szánalomból mosolyogni.

A történet addig még elmegy, hogy Deadpool hétköznapi életre kényszerül parókában és hogy egy titokzatos felsőbb szervezet pusztulásra ítéli világát így újra magára ölti a piros szerkót. Az is oké, hogy harcba indul és megkeresi Rozsomák-Wolverine -t, hogy együtt küzdjenek világukért. (Felcsendül az NSYNC 24 éves slágere a Bye Bye Bye ami valóban nem rossz húzás.) Onnantól viszont tényleg gagyi lesz az egész, hogy a dimenziók szemétdombjára kerülnek, ahol Elektrával és Pengével közös csapat alkotva nyomatják "fullban a kretént". (És mint tudjuk: soha ne nyomasd fullba  a kretént.)

A Deadpull & Rozsomák lehetett volna jó film, ha kicsit összeszedettebb sztorit raknak le elénk kevesebb zagyvasággal és sokkal több eredetiséggel illetve jó poénnal, ahogyan ez történt a franchise kezdetén 2016-ban. De ezúttal hangyányit túltolták a biciklit a srácok. Na majd a következő.  

Örök kedvencem Keleti Márton 1965-ös nagy klasszikusa, A tizedes meg a többiek, mely mára fogalommá vált a hazai filmtörténelemben. A főszerepekben olyan valódi színészóriásokat láthatunk, mint Sinkovits Imre, Darvas Iván, Major Tamás, Márkus László, Szabó Gyula, Ungváry László. Forgatási helyszíne pedig a tóalmási (Pest-megyei) Andrássy-kastély. A fekete-fehérben leforgatott film alaptörténete, melynek forgatókönyvét egyébként Szász Péter írta, a második világháború végén játszódik, amikor a front már Magyarországra tevődik, és a szovjet hadsereg megkezdi a magyar településekről a németek kiűzését.

A kép forrása: www.mafab.hu

Egy ideig 1944 ősze és 1945 tavasza között néhány hónapra valódi káosz alakul ki az országban: egyik oldalon a németek ,akik lassan de biztosan hátrálnak nyugat felé, másik oldalon a benyomuló szovjetek, a kettő között pedig a magyar katonaság, melynek egy része a hagyományos magyar hadseregből, másik pedig nyilasokból áll.

Ebben a káoszban zajlik a film cselekménye is. Egy magyar katona, Molnár Ferenc tizedes (Sinkovits Imre) megelégeli a harcot, és századának zsoldjával együtt (melyet a nyakában lévő kézigránátok közé rejt) meglép alakulatától, hogy vidéken elbújva várja ki a harcok végét. Egy kastélyba vetődik, ahol csupán egy komornyik él: Albert (Major Tamás), aki az elmenekült bárói család mindenese, valódi nevén: Kovács Dezső (háztartási alkalmazott). Kiderül azonban, hogy az önérzetes lakáj frontról meglépett katonaszökevényeket bújtat (némi kényszerből). A szökevények vezetője egy zászlós: Gálffy Eduárd (Darvas Iván).

Összefognak, és így kialakul egy kis csapat: A tizedes meg a többiek, akik innentől elválaszthatatlanok lesznek, és együtt próbálják meg túlélni a háborút. Később csatlakozik hozzájuk egy frontról messzire került orosz katona is, aki egy tanyán bujkál. A tanyasiakhoz azonban németek érkeznek, így Grisát (Cs. Németh Lajos) a spájzba rejtik el. Közben megérkezik a helyszínre a tizedes kis csapata is, akik megpróbálják elérni a németek távozását (hogy élelmet szerezzenek) és azt imitálják, hogy az oroszok közelednek (és veszettül tüzelnek a nem létező ellenségre). Ezt eleinte a németek nem veszik be, ám egyikük kompótot keresve felfedezi a spájzban Grisát. Ez mindent megváltoztat és azonnal elpucolnak, hisz „az oroszok már a spájzban vannak”. Ez a film leghíresebb mondata és jelenete.

A kép forrása: www.nfi.hu

A tizedesék visszatérnek a kastélyba és túlélő üzemmódra kapcsolnak: ha kell, oroszbarátnak öltöznek be, maguk mellé véve Grisát, ha kell hithű nyilas pártinak mutatkoznak, ha épp németbarát alakulatok közelednek a kastélyhoz. A baj ott kezdődik, mikor a tizedes pártfogásába vesz egy politikai elítéltet, Szíjártó Istvánt (Pálos György) egy másik katonaszökevényt, és saját papírjaiból ad neki okmányokat. Lebuknak azonban, mikor egy nyilas (Ungváry László) rájön, hogy két Molnár Ferenc tizedes van a körzetében. Az egész társaságot katonai bíróság elé citálják, de a kivégzés elmarad (a poént nem lövöm le, hátha akad még mindig olyan, aki nem látta a történetet).

Ez a film különleges, mert vidám oldaláról fogja meg a katonák viszontagságait. Mondatai, mint „az oroszok a spájzban vannak” szállóigévé váltak 1965 óta. Jómagam legalább egy tucatszor vagy többször láttam, szerintem lehetetlen megunni. Természetesen 5 csillagos produkció mert az egyik legjobb valaha készült magyar film, olyan híres magyar produkciókkal egy sorban mint A tanú vagy az Indul a bakterház.

Az 1982-ben elhunyt tehetséges sci-fi író, Philip K. Dick 1966-ban írta meg novella formájában a Total Recall alaptörténetét, melyet aztán 1990-ben Paul Verhoeven filmesített meg nagy sikerrel. A filmben Arnold Schwarzenegger, Sharon Stone és Rachel Ticotin alakítják a legfőbb szerepeket. Később 2012-ben egy másik rendező, Len Wiseman (Die Hard 4.) vette kezébe a sztorit és készítette el az új változatot Colin Farrell, Jessica Biel és Kate Beckinsale főszereplésével. A két verzió stílusában és még tartalmában is eltér egymástól, bár mindkettő egy disztópikus jövőt vázol fel, melyben egy diktatúra ellen lázad fel a központi karakter, akit mindkét részben Carl Hausernek (új személyiségében pedig Douglas Quaid -nek) hívnak.

Forrás: screenrant.com

Bár mindkét változat nagyon jó, számomra egyértelműen a 2012-es változat a különlegesebb, mégpedig egyedi hangulata, érdekesebb stílusa, hihetőbb jellege és tehetséges főszereplői miatt (Jessica Biel és Colin Farrell). Amitől a 2012-es Total Recall egy 5 csillagot produkció (ahogyan a mafabon [Magyar Film Filmadatbázis]) értékelünk egy 5 csillagig terjedő skálán) az annak a disztópikus diktatúrának és jövőnek a megjelenítése, melyben a Matthias és Hauser vezette felkelők szembeszállnak a diktatúrával. Kapunk szerelmet, önfeláldozást, harcot, küzdelmet és lenyűgöző képeket egy futurisztikus városról. Izgalmas, szórakoztató és látványos a kivitelezés, remek rendezéssel és élvezetes alakításokkal.

Jessica Biel mint Melina. Forrás: LINK

Amiben közös a két feldolgozás:

Mindkét változatra igaz, hogy a jövőben játszódik, a központi karakter pedig Carl Hauser, aki eleinte profi katona, hírszerző és kommandós Cohaagen kancellár oldalán, vagyis kezdetben a diktatúrát szolgálva. Ám Hauser egy nap megismeri az ellenállást, a felkelők céljainak igazát és megszereti a gyönyörű Melinát is így átáll a lázadókhoz. Ekkor azonban elkapják a kancellár emberei, majd törlik emlékeit és új személyazonosságot adnak neki egy feleséggel (aki természetesen a kancellár embere és csak szemmel tartja Hausert). Az új életében Hauser egyszerű munkás, Doglas Quaid néven, de egy nap mikor egy "emlékgyártó" szolgáltatást vesz igénybe, kiderül számára, hogy valójában kicsoda. Ekkor újra a felkelők közé áll, csatlakozik a Matthias vezette lázadókhoz, újra összejön Melinával és harcot kezd a kancellár ellen. Ezek a közös pontok.

És most az eltérések:

Az 1990-es változatban a fő helyszín a Mars gyarmatbolygó, ahol a Cohaagen kancellár (és diktátor) elleni lázadás legfőbb fészke található. Ezzel szemben az új 2012-es filmben minden a Földön játszódik, ám itt is van egy gyarmati terület, mégpedig a Föld túloldalán, ahová a bolygó belsején keresztül vezet az úgynevezett Transz. Ezen ingáznak a melósok minden nap, amikor a túlzsúfolt és egészségtelen gyarmattelepről mennek munkába a túloldalon lévő anyaállam gyáraiba. A  Föld minden más területe lakhatatlan és kihalt pusztaság. Jelentős különbség, hogy amíg a régi változatban a küzdelem tétje a Mars terraformálása (egy hatalmas szerkezet bekapcsolásával mely légkört tudna adni a bolygónak) és amelynek lehetőségét titokként kezeli Cohaagen, hogy elnyomhassa a Marson élőket, addig a 2012-es új változatban a tét közvetlenül Cohaagen megbuktatása a diktatúrát szolgáló droid-katonák (és rendfenntartók) leállító kódjának aktiválásával illetve a Transz felrobbantásával. Különbség van a stílusban is: a régi változat meseszerűbb, több humorral és például mutánsokkal, addig az új komorabb, realisztikusabb stílusú és hangulatú. 

Forrás: fearofaghostplanet.com

A 2012-es Total Recallban Colin Farrell ideális választás Hauser szerepére, egész lénye megfelel a karakternek. Hauser ugyanis éppen ilyen figura: komor, gyors, elszánt és kisportolt. A női szereplők terén is az új változat a hitelesebb: Kate Backinsale a legkevésbé sem "cica-baba" karakter (mint Sharon Stone a régi változatban), hanem kőkemény harcos, aki mindvégig az utolsó pillanatig üldözi Hausert. Jessica Biel pedig emlékezetes jelenség az új feldolgozásban, hiszen ezer arcát mutatja meg Melinaként (és kétségtelenül a legszebb színésznők egyike Hollywoodban).

Végül mindenképp szeretnék szólni néhány szót a 2012-es változat hihetetlen látványvilágáról. Először is arról a városról, ahol Hauser munkásként él a gyarmaton (még mint Quaide) oldalán a csodaszép Lorival (Kate Backinsale). A házak különleges elrendezésűek, úgy kialakítva mintha lebegnének, valójában egymáshoz kapaszkodva teraszosan épülnek fel. Másodszor egészen elképesztő az anyaország nagyvárosi képe is, a gyorsan száguldó légpárnás kocsikkal, melyek között egy egész jeleneten keresztül szlalamozik Hauser, előbb gyalogosan, majd maga is beülve egy ilyen légpárnás kocsiba (melyet Melina vezet). Végül harmadikként ott a Transz, mely a Föld-magon keresztül száguld át a bolygón és amelyen izgalmas harcot vív a Hauser-Melina páros az őket üldöző droid-katonákkal (és persze Lorival). Az egész elképesztő, mindhárom látvány-elem.

A képek forrása: screencrush.com és timeout.com.

Összegezve: mindkét Total Recall filmet csak ajánlani tudom megtekintésre (annak aki még egyiket sem látta) de az igazán szórakoztató, izgalmas és székhez szegező változat a Len Wiseman rendezte 2012-es új feldolgozás.  

Szeretem az érdekes filmes karaktereket, kedvencem például Rick Blaine (Casablanca), John Keating (Holt költők társasága), Aldo Raine (Becstelen brigantyk), Andy Dufresne (Remény rabjai), Vincent Vega (Ponyvaregény), Memphis Raines (Tolvajtempó), Max Rockatansky (Mad Max), Rick Deckard (Szárnyas fejvadász), Poe Dameron (Star Wars), Steve Rogers (Amerika Kapitány), Han Solo (Star Wars), Peter Quill (Galaxis őrzői), Curtis Everett (Snowpiercer), Jason Bourne (Bourne-filmek), León (Leon a profi) és végül Carl Hauser (Total Recall).

Közülük ezúttal a legutolsót Carl Hausert emeltem ki a blog névadó karakterének, több okból is: egyrészt két külön életet élt, az egyik volt a hétköznapi a másik pedig a katonából lett felkelő. Másrészt harcos karakter, harmadrészt pedig olyan figura, aki elég bátor ahhoz, hogy szembeszálljon egy önkényuralommal. 

A blog elsődleges célja színvonalas recensiókat megjelentetni olyan filmekről, melyek figyelemre érdemesek vagy újdonságok a mozikban. Remélem elnyerik tetszésed az írásaim itt a blogomon és a mafabon is olvasol majd. Ha írnál nekem, email címem a következő:

hauserttt@gmail.com

Kedvenc filmjeim (nem mondom hogy a LEGJOBB filmek, de a kedvenceim egytől egyig):

• 1.) Kelly hősei (1970)
  
• 2.) Vissza a jövőbe (1985)
• 3.) A remény rabjai (1994) / Remény rabjai (Scriptor)
  
• 4.) Ponyvaregény (1994)
• 5.) Életrevalók (2011)
  
• 6.) Farkasokkal táncoló (1990)
  
• 7.) Mentőexpedíció (2015)
  
• 8.) Kémek a Sasfészekben (1968)
  
• 9) Tizedes meg a többiek (1965)
• 10.) A Birodalom visszavág (1980)
  
• 11.) A Galaxis őrzői (2014)
• 12.) Total Recall (2012) 
• 13.) Amerika Kapitány filmek
• 14.) Casablanca (1942)
• 15.) Van, aki forrón szereti (1959)
• 16.) Holt költők társasága (1989)
  

További kedvencek: [premierek 2024]  

Dutyi dili, A fegyvertelen katona, A sólyom végveszélyben, A bukás, A Sátán felemelkedése, Lovagregény, Tűzzel vassal, Az utolsó mohikán, Utazók, Pár lépés a mennyország, Next - A holnap a múlté, A halál 50 órája, A zongorista, Legenda vagyok, Z világháború, Hazugságok hálója, A szikla, Snowpiercer, Tolvajtempó, Elysium, Deadpool 3, Szigorúan bizalmas (37), Csernobil (38), Tövismadarak (39), Escobar (40), Ha ölni kell (41), Becstelen brigantyk (42), Napóleon (43), Smaragd románca (44), Prometheus (45), Covenant (46), A rettegés arénája (47), Mátrix (48), Túl az óperencián (49), Ellenség a kapuknál (50), Zuhanás, Fall (51), Vörös veréb (52), Mimic (53), 13 óra, Bengázi (54), B-13 (55), Egy becsületbeli ügy (56), A piszkos 12 (57), A bevetés szabályai (58), Az angyal (59), Leon a profi (60), Nyolcadik utas (61), Thor: Ragnarök (62), Furiosa, Déjá Vu, Romulus (65), Tyler Rake (66), Széttörve (67), John Wick (68), Wick 2 (69), Wick 3 (70), Wick 4 (71), Imádlak utálni (72), Most már elég (73), Top Gun: Maverick (74), Senki (75), Az elfogás (76), Az utolsó párbaj (77), Dzsungeltúra (78), A leghosszabb nap (79), A magányos farkas (80), A platform 2 (81), Feládozhatók (82), Csatahajó (83), Mosolyogj (84), Step Up (85), Éli könyve (86), Jelek (87), Athéné (88), A burok (89), Colombiana (90), Két lépés távolság (91), 

karakterszámláló, Jerico,